Bevezetés és a modul leírása

• Ebben a modulban az üzleti fenntarthatóság három aspektusáról, a gazdasági, társadalmi és környezeti fenntarthatóságról kap bevezetést.
• Két fő blokkra osztottuk fel a tananyagot. Az elsőben szó lesz az üzleti fenntarthatósági tervekről, valamint, hogy milyen releváns szempontokat érdemes megfontolni, hogy a vállalkozásunk a pénzügyi nyereségesség mellett környezeti, társadalmi és gazdasági értéket is teremtsen.
• Bemutatjuk, hogyan lehet lépésről lépésre elékészíteni egy vállalkozás fenntarthatósági tervét.
• A második blokkban teljes mértékben a fenntarthatóságra összpontosítunk: megnézzük, miért fontos a fenntarthatóság a vállalkozások számára, milyen előnyei és kihívásai vannak, hogyan lehet fenntartható stratégiát kialakítani, valamint kitérünk a nők szerepére a fenntarthatóság világában.
• Inspiráló esettanulmányokon, a kialakulóban lévő trendek elemzésén és gyakorlati stratégiákon keresztül feltárjuk, hogy a fenntartható megközelítéssel a vállalkozások nemcsak túlélhetnek, hanem gyarapodhatnak is. Jó felfedezést kívánunk a fenntarthatósághoz vezető úton!

Ahhoz, hogy egy szervezetben sikeresen megvalósuljon a fenntarthatósági terv, legalább ezeket a lépéseket meg kell tennie:

A) Kezdeti diagnózis felállítása

Minden fenntarthatósági tervnek egy kezdeti diagnózissal kell kezdődnie, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudjuk, honnan indulunk, hol tartunk. Meg kell határoznia a meglévő környezeti kockázatokat és a fejlesztési lehetőségeket is. Ez a helyzetfelmérés alapvető fontosságú, hiszen tudnunk kell, melyek azok a kritikus pontok, amelyeken dolgoznunk kell.

Más szóval, ismerjük-e a környezeti hatásainkat? Tudjuk-e, hogy milyen környezeti szempontokat generálunk? Tudjuk-e, hogy mennyi a hulladékot termelünk, mennyi a fogyasztásunk, a kibocsátásunk stb.

B) Célkitűzések és a cselekvési terv meghatározása:

A kezdeti vizsgálat és a kulcsfontosságú pontok rangsorolása után a fenntarthatósági tervünk következő lépése a stratégiai célkitűzések meghatározása kell, hogy legyen. Mit akarunk elérni? E célok meghatározásának konkrétnak kell lennie,. Ez magában foglalja azoknak az intézkedéseknek a meghatározását, amelyeket végre kell hajtanunk, amelyeket korrigálnunk kell, vagy amelyeket meg kell erősítenünk.

Szükséges, hogy a fenntarthatósági terven belül minden egyes célkitűzéshez saját cselekvési terv is kapcsolódjon. A célkitűzéseknek konkrétnak, mérhetőnek, megvalósíthatónak és reálisnak kell lenniük, és az elérésükhöz szükséges maximális időkeretet kell meghatározni.

A fenntarthatósági terv minden egyes célkitűzéséhez meg kell határoznunk:

• Az egyes intézkedések felelőseit 
• Az elérésükhöz szükséges erőforrásokat 
• Az egyes intézkedések végrehajtásának határidejét
• Az egyes célkitűzések elérést mérő mutatókat
•  A monitorozás gyakoriságát 

A fenntarthatósági tervet dokumentálni kell, és a szervezet minden szintjén kommunikálni és terjeszteni kell. Ily módon minden alkalmazott azonosulhat a fenntarthatósági terv fontosságával, ami növeli elkötelezettségük és részvételük mértékét. Hasonlóképpen a külső érintett felekkel (ügyfelek, beszállítók stb.) is meg kell ismertetni a tervet.

C) Az egyes célkitűzések kulcsmutatóinak meghatározása

A reális fenntarthatósági terv része azok a mutatók, amelyek a teljesítés muttaják. Ezek segítségével elemezhetjük, hogy milyen mértékben fejlődtünk vagy javultunk a magunk elé kitűzött célokban.

A fenntarthatósági mutatók elengedhetetlenek ahhoz, hogy mérni lehessen a célkitűzéseket és értékelni lehessen az elért haladást. Arra is hasznosak lesznek, hogy stratégiánkat megváltoztassuk abban az esetben, ha az általunk alkalmazott stratégia nem hozza a kívánt eredményeket, vagy ellenkező esetben, megerősítsük azt. Egy tipikus ilyen mutató a karbonlábnyom.

A mutatóknak rendelkezniük kell egy kiindulási értékkel, amely meghatározza a kiindulási pontot, az elérendő értéket vagy célértéket, valamint az eléréséhez szükséges időkeretet.

Amennyire csak lehetséges, mérhető adatokon kell alapulniuk, mert amit nem mérnek, azt nem lehet javítani. Ezért, amikor csak lehetséges, számszerűsíteni kell hatásainkat (hulladékmennyiség, kibocsátott szennyező anyagok koncentrációja stb.).

D) A fenntarthatósági terv végrehajtása

Az intézkedések megvalósításáért felelős minden egyes csapatot úgy kell megszervezni, hogy ezeket az intézkedéseket idővel fenntartható módon hajtsák végre. A fenntarthatósági tervekre úgy kell tekinteni, mint egy újabb, napi szinten elvégzendő feladatra, hogy ne váljanak egyszerű formalitássá, amelyet a határidő előtt kell teljesíteni.

A fenntarthatósági tervnek reálisnak kell lennie, soha nem szabad formaságnak tekinteni. A vállalatoknak valóban el kell kötelezniük magukat a fenntarthatóság mellett, ha azt akarják, hogy a fogyasztók ne forduljanak el tőlük, mert akkor stratégiájukat pusztán marketingnekfogják tartani.

A menedzsment vezetésének tisztában kell lennie azzal, hogy neki kell részt vennie és példát mutatnia a megvalósítás során.

E) A fenntarthatósági terv előrehaladásának időszakos monitorozása

A fenntarthatósági tervet előre meghatározott időközönként nyomon kell követni, hogy értékelni lehessen a célok elérésének a megvalósulását. Ehhez a fenntarthatósági mutatókra támaszkodunk, ezek azok, amelyek objektív értékeléshez szükséges adatokat szolgáltatnak.

Ideális esetben rendelkeznünk kellene egy dokumentált indikátor rendszerrel, ahol vizuálisan (is) értékelhetjük az egyes célkitűzések alakulását a mutatók alapján, attól függően, hogy eltérünk-e az elvárt értéktől vagy sem. A fenntarthatósági terv nyomon követésének eredményeképpen ajánlott jelentést készíteni, amelyben megörökítjük a fenntarthatósági terv helyzetének állapotát. A szükséges korrekciós intézkedéseket is érdemes ilyenkor meghatározni, amennyiben eltérés mutatkozik a célok elérését tekintve.

F) Szoftverek alkalmatása a fenntarthatósági terv kezeléséhez

A munka hatékonyságát és szervezését javító alternatíva a fenntarthatósági terv kezelését segítő szoftverek bevezetése, de használhatunk olyan eszközöket is, mint például az Excel. A lényeg az, hogy évről évre nyomon tudjuk követni a fenntarthatósági tervet és az összes kapcsolódó dokumentációt, így könnyen következtetéseket tudunk levonni arról, hogyan fejlődünk a javasolt fenntartható célkitűzésekhez képest.

A fenntarthatósági terv alkalmazása a szervezeten belüli fenntarthatósági menedzsment legegyszerűbb és leghatékonyabb módja, számos előnnyel jár az azt megvalósító vállalatok és vállalkozások számára is:

• Követhetővé teszi a munka menetét, mennyiségét és az intézkedések végrehajtását. Ha van egy dokumentált ütemtervünk, könnyebb azt végrehajtani, nyomon követni  és elemezni az időbeli fejlődést is.
• Hozzájárul a környezeti viszonyok javításához és a hatások csökkentéséhez.
• Versenyelőny: a fogyasztók inkább a reális adatok és mindenekelőtt a fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok, vállalkozások alapján választják a fenntartható márkákat. Elkötelezettségünket legjobban úgy mutathatjuk ki, ha reális fenntarthatósági tervvel rendelkezünk.
• Márkaimázs: javítja a vállalat imázsát.
• Megtakarítások és költségcsökkentés: minden fenntarthatósági terv magában foglalja a megtakarításokat és a hatékonyságot elősegítő intézkedések végrehajtását. Közvetve ez az energiaköltségek és a fogyasztás csökkentését jelenti. A fenntarthatóság hatékonyságnövelő tevékenység is egyben.
• Biztosítja a jogi előírásoknak való megfelelést, ami által elkerülhetjük a büntetéseket. Egy fenntartható vállalatnak szigorúan be kell tartania a jogszabályokat, és az intézkedések meghatározásán keresztül folyamatos fejlődésre kell törekednie.
• Javítja a munkavállalók belső megítélését: a munkavállalók értékelik a fenntartható és a fenntarthatóságot komolyan vevő vállalatoknál való munkavégzést. A fenntarthatósági cselekvési terv igazolja ezt az elkötelezettséget.
• Csökkennek a vállalatot érintő környezeti kockázatok.

1.

A vezetőség elkötelezettségének biztosítása: ahhoz, hogy egy fenntarthatósági terv megvalósítása sikeresen haladjon előre, a vállalat vezetőségének abszolút elkötelezettségére van szükség, nemcsak gazdasági szempontból, a szükséges erőforrások felhasználásával, hanem a vezetés elkötelezettsége terén is.

2.

Kommunikáció és részvétel: kulcsfontosságú az is, hogy a fenntarthatóság mindenki ügye. A munkavállalókat ugyanúgy be kell vonni a cselekvési terv elkészítésébe és megvalósításába, és a többi érdekelt félhez (partnerek, ügyfelek, beszállítók stb.) hasonlóan tájékoztatni kell őket a végrehajtott fenntarthatósági intézkedésekről.

3.

Kezdeti diagnózis elvégzése: elengedhetetlen, hogy jól ismerjük a kinduló helyzetet, a kezdeti környezeti szempontokat és hatásokat. Amit nem ismerünk, azt nem tudjuk mérni,  így fejleszteni sem. 

4.

Kvantitatív adatok: a környezeti hatásaink mérése objektív adatok birtokában a legjobb módja annak, hogy a fenntarthatósági tervet objektív és reális szempontból elemezni tudjuk. Mérésekkel és elemzésekkel kell rendelkeznünk minden lehetséges változóról (kibocsátások, hulladékok, fogyasztás stb.). A fejlesztések alapja a mérés.

5.

Fontossági sorrend felállítása: a fenntarthatósági tervnek reálisnak kell lennie, és nem szabad úgy tenni, mintha az első évben mindent el tudnánk érni. Ki kell választanunk az összes javítandó terület közül azokat, amelyek a legsürgősebbek vagy a legnagyobb pozitív hatással bírnak.

6.

Multidiszciplináris csapatok létrehozása: a különböző területekről érkező alkalmazottak tudáásnak és szempontjainak összehangolása a célok elérése érdekében a legjobb módja a siker biztosításának. Sokszor szükséges, hogy a dolgokat különböző szemszögből vizsgáljuk meg, hogy aztán teljesebb képet akpjunk a megoldások kialakításához. 

7.

A teljes életciklus vagy ellátási lánc elemzése. A fenntarthatósági tervnek a teljes értékláncra ki kell terjednie. Gyakori, hogy a vállalatok a fenntarthatóság határait a termelési folyamatuk keretein belül szabják meg, de számos olyan terület van, amelyen javíthatunk, és amelyek kívül esnek ezeken a határokon. Ehhez a legjobb, ha életciklus-elemzést készítünk, amely segít meghatározni a prioritásokat. A hangdúly azon van, hogy minimalizáljuk a hatásokat a nyersanyagok eredetétől kezdve egészen addig, amíg termékeink kikerülnek a piacról – egyfajta bölcsőtől a sírig tartó folyamat. Fenntarthatósági tervünknek a teljes értékláncot magában kell foglalnia.

Számos eszköz és technika létezik, amelyekkel kockázatelemzést lehet végezni. Az alábbiakban a leggyakrabban használtak közül mutatunk be néhányat.

1. Kockázatelemzési kérdőív: Ez egy olyan szabványosított kérdéssor, amelyet a potenciális kockázatok azonosítására használnak. Oyan helyzetekre kérdez rá, amely kockázatot jelenthet, az igenlő válaszok pedig megállapítják, melyek a legjellemzőbb típusok.
2. Biztosítási kötvény ellenőrzőlista: Ez az eszköz a vállalkozás biztosítási kötvények által lefedett és nem lefedett kockázatok azonosítására szolgál. Ez lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy lépéseket tegyen a fedezetlen kockázatok mérséklésére.
3. Folyamatábra: Ezt az eszközt a vállalkozás folyamataiban rejlő kockázatok azonosítására használják. A folyamatot grafikusan ábrázolják, és meghatározzák azokat a kritikus pontokat, ahol kockázatok merülhetnek fel.
4. Ok-okozati elemzés (Ishikawa- vagy halszálkaelemzés): Ez a vizuális technika kiválóan alkalmas egy kockázat lehetséges okainak feltárására. A kockázatot grafikusan ábrázolják, és meghatározzák annak lehetséges kiváltó tényezőit.
5. Kvantitatív kockázatértékelés: Ez a technika arra szolgál, hogy az azonosított kockázatokhoz számértékeket rendeljenek, és meghatározzák azok valószínűségét és súlyosságát. Ez lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy rangsorolja a kockázatokat és stratégiákat dolgozzon ki azok mérséklésére.
6. Minőségi kockázatértékelés: Ez a technika a kockázatok értékelésére szolgál anélkül, hogy számértékeket rendelnének hozzájuk. A kockázatok azonosítása, valamint valószínűségük és súlyosságuk meghatározása során a szakértők tapasztalatára és ítélőképességére támaszkodik.

Fontos, hogy minden eszköznek és technikának megvannak a maga előnyei és korlátai, ezért a megfelelő megoldás kiválasztása a vállalkozás igényeitől és rendelkezésre álló erőforrásaitól függ.

Az éttermek azon vállalkozások közé tartoztak, amelyek a legnagyobb kihívásokkal szembesültek a világjárvány idején, mégis sok esetben sikerült alkalmazkodniuk a nehézségekhez. A Granollersben működő DO Restaurant, amely egy étterem és főzőiskola, a helyi és minőségi alapanyagokra építette stratégiáját. A lezárások kezdetén jelentős mennyiségű romlandó áruval rendelkeztek, ezért új megoldásokat kellett keresniük a termékek értékesítésére és a működés fenntartására. Elvitelre szánt étlapokat alakítottak ki, és a közösségi médiát használták az új szolgáltatások népszerűsítésére. Így a rugalmasság révén sikerült alkalmazkodniuk az új helyzethez.

Üzleti prioritások a járvány utáni időszakban

A COVID-19 világjárvány hatására az alábbi üzleti prioritások kerültek előtérbe:

Rugalmasság. A vállalkozásoknak képesnek kell lenniük alkalmazkodni olyan helyzetekhez, ahol az ügyfelekkel való kapcsolattartás módja megváltozhat, a kereslet hirtelen növekedhet vagy csökkenhet, illetve ahol biztosítani kell a kapcsolattartás és az adatbiztonság feltételeit, hogy a munkavállalók otthonról is hatékonyan dolgozhassanak.

Folyamatautomatizálás. A jelenlegi üzleti folyamatok több mint felét várhatóan automatizálják a következő években. Az automatizálás révén az ismétlődő feladatokat robotszoftverek végezhetik el, így a munkavállalók nagyobb figyelmet fordíthatnak az üzleti szempontból értékesebb tevékenységekre.

Adatvezérelt döntéshozatal. Fontos, hogy a döntéshozatali folyamatok naprakész és megbízható adatokra épüljenek, mivel ez megkönnyíti a piaci változások, a kereslet ingadozásai és az új versenytársak megjelenésének kezelését.

Dinamikusan változó környezetben élünk, ahol a körülmények bármikor átalakulhatnak. Ezért a szervezeteknek olyan struktúrákra és tervekre van szükségük, amelyek lehetővé teszik a gyors alkalmazkodást a váratlan helyzetekhez, a tanulást a tapasztalatokból, valamint szükség esetén a megújulást. A rugalmasság kulcsfontosságú nemcsak a túléléshez, hanem a fejlődéshez és a növekedéshez is a változó piacokon a COVID-19 utáni időszakban.

Milyen vezetésre van szükség válság idején?

A válságkezelést nagyban meghatározza az is, hogy milyen vezető áll egy vállalkozás élén. Érdemes végiggondolni, hogy ‘Én milyen vezető’ vagyok’? ‘Miben kell fejlődnöm’. Ennek végiggondolásához adunk egy kis segítséget! Olvassa el a következő cikket és válaszoljon az alábbi kérdésekre:

https://hbr.org/2020/12/research-women-are-better-leaders-during-a-crisis

– Mit gondol, melyek azok a vezetői tulajdonságok, amelyek a kutatás szerint hatékonyabbá tették a női vezetőket egy válság során? Egyetért ezekkel az eredményekkel?

– Milyen tapasztalatai vannak arról, hogyan értékelik az alkalmazottak a női vezetőket a férfi vezetőkhöz képest, akár általánosságban, akár válsághelyzetekben? Van személyes élménye ezzel kapcsolatban?

– A cikk szerint a nők magasabb pontszámot értek el olyan kompetenciák terén, mint  mások inspirálása és motiváláss, a kapcsolatok építése és a kezdeményezőkészség. Egyetért azzal, hogy ezek kulcsfontosságú készségek egy válság leküzdéséhez? Miért igen vagy miért nem?

– Visszatekintve a saját munkahelyére, szervezetére vagy közösségére, megfigyelt-e különbségeket abban, hogyan reagálnak a férfi és női vezetők a kihívásokra? Ha igen, mi tűnt fel leginkább? Milyen tanulságokat tud levonni ezekből a tapasztalatokból?

Miért fontos a fenntarthatóság az üzleti életben?

Szembe kell néznünk azzal, hogy egy kiszámíthatatlan világban működnek a vállalkozások. Az éghajlatváltozás, a természeti erőforrások csökkenése, valamint az energia- és élelmiszerellátás iránti növekvő igény váratlan, előre nem látott módon alakíthatja át vagy zavarhatja meg az üzleti tevékenységeket és az ellátási láncokat.

Az állami és magánszektor számára soha nem volt még ennyire fontos, hogy átfogóan újra gondolják működésüket. Egy fenntartható vállalkozássá való sikeres átalakulás újszerű rugalmasságot és alkalmazkodóképességet követel meg, amely a felelős és környezettudatos gyakorlatokra épül.

A fenntarthatóság ma már üzleti szempontból is elengedhetetlen, és minden vállalkozás stratégiájában és működésében alapvető szerepet kell kapnia. Ennek pedig nemcsak etikai, hanem pénzügyi okai is vannak:

• A munkavállalók egyre inkább olyan vállalkozásokat keresnek, amelyek világos küldetéssel és célokkal rendelkeznek, valamint felelősen viszonyulnak a környezethez. Az álláskeresők és munkavállalók 71%-a szerint a környezeti fenntarthatóságot szem előtt tartó vállalkozások vonzóbbak.  
• A fogyasztók hajlandóak többet fizetni a környezettudatos márkák termékeiért, hiszen 80%-uk számára a fenntarthatóság kiemelt szempont.
• A kormányok, a befektetők, a munkavállalók és a vásárlók egyre magasabb szintű vállalati felelősségvállalást várnak el, amely magában foglalja az éghajlatváltozás elleni aktív fellépést is.  
• A világ számos jelentős gazdasága már bevezetett, vagy éppen kialakít olyan vállalati közzétételi követelményeket, amelyek a környezeti hatások csökkentésére ösztönöznek, különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérséklése terén.  
• A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (*ESG*) befektetési kritériumok és a fenntartható befektetések térnyerése azt mutatja, hogy a fenntartható vállalkozások egyre vonzóbbá válnak a felelős befektetők számára. Az ESG-alapú befektetések 2025-re elérhetik az 53 milliárd dollárt, ami a globális befektetett eszközök több mint egyharmadát teszi ki.

Bolygónk és jövőnk védelme érdekében a vállalkozásoknak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére kell törekedniük, meg kell felelniük a környezetvédelmi előírásoknak és határidőknek, valamint hatékonyabbá kell tenniük az erőforrás-felhasználásukat. Azok a vállalkozások, amelyek élen járnak a fenntartható üzleti gyakorlatokban, innovatív üzleti modelleket alkalmaznak, hogy megszólítsák az ügyfeleket, erősítsék a márkahűséget és új lehetőségeket fedezzenek fel a költségek csökkentésére.

(1) Klímakockázatkezelési és ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) jelentés

Az elmúlt évtizedben a természeti katasztrófák jelentették a legnagyobb kihívást, így a vállalkozásoknak mérlegelniük kell az éghajlatváltozásból eredő szélsőséges időjárási események hatását működésükre. Ehhez skálázható és megismételhető megoldásokra van szükség, amelyek lehetővé teszik az esetleges klímakatasztrófák, időjárási zavarok hatékony kezelését.

A felkészülés érdekében olyan rendszereket érdemes bevezetni, amelyek többféle adatforrást (páldául: saját adatok, harmadik féltől származó információk, térinformatikai és időjárási adatok, valamint IoT-adatok) ötvöznek fejlett analitikai eszközökkel. Ez lehetővé teszi a kritikus időjárási események előrejelzését és megtervezését, támogatva a fenntartható fejlődést és az üzletmenet folytonosságát. Csökkentse az ESG-megfelelés és -jelentéskészítés működési költségeit és összetettségét.

(2) Rugalmas infrastruktúra és intelligens folyamatok

Az éghajlatváltozás, a környezetromlás, a biztonság, a magánélet védelme és az erőforrás-gazdálkodás globális kihívásai arra késztetik a vállalkozásokat, hogy infrastruktúrájukat a rugalmasság és fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve alakítsák ki és működtessék. Az intelligens eszközgazdálkodás, a prediktív karbantartás és a folyamatos monitoring alkalmazásával meghosszabbíthatják eszközeik élettartamát, csökkenthetik az állásidőt és a karbantartási költségeket, valamint optimalizálhatják a karbantartási, javítási és üzemeltetési (MRO – Maintenance, Repair, and Overhaul / Maintenance, Repair, and Operations) folyamataikat. Ezen intézkedések révén mérsékelhető a CO₂-kibocsátás, csökkenthető a hulladéktermelés, és hatékonyabb erőforrás-gazdálkodás valósítható meg. Mindez hozzájárul az ESG-célkitűzések eredményes és gazdaságilag is fenntartható teljesítéséhez, miközben erősíti a vállalkozások hosszú távú versenyképességét.

A fenntartható működés az eszközökkel kezdődik. Eszközeink, például az épületek, az energiahálózatok, a járművek és az ipari berendezések kulcsfontosságú szerepet játszanak napjaink fenntarthatósági kihívásaiban. A helyes eszközgazdálkodási gyakorlatok azonban a megoldás részét képezhetik. Az a vágy, hogy bolygóbarátabb szervezet legyünk, nemcsak egy önzetlen cselekedet, hanem az üzlet szempontjából is jó: “jót tenni azáltal, hogy jót teszünk”.

A vállalati eszközgazdálkodás bevezetésével a vállalkozások fenntarthatóbb működést alakíthatnak ki, csökkenthetik a pazarlást, és növelhetik a működési hatékonyságot. Két példa erre:

• Karbantartási kérelmek vállalati szintű kezelése – Az optimalizált és hatékony útvonaltervezés révén csökkenthető a technikusok által megtett távolság, így mérsékelhető az üzemanyag-felhasználás és a környezeti terhelés.
• A karbantartó csapat támogatása mobil eszközökkel és valós idejű adatokkal – A részletes eszközinformációkhoz való hozzáférés lehetővé teszi a hatékonyabb hibakeresést, növeli az első javítások sikerességi arányát, és csökkenti az ismételt látogatások szükségességét, ezáltal minimalizálva az erőforrás-felhasználást és az üzemanyag-költségeket.

(3) Fenntartható ellátási láncok és körforgásos gazdaság

A fogyasztók egyre nagyobb figyelmet fordítanak az általuk vásárolt termékek eredetére és nyomon követhetőségére, miközben az ellátási láncok vezetői az újrafelhasználást ösztönző körforgásos gazdaságba fektetnek be. A blokklánc-technológia nagyobb átláthatóságot biztosíthat az ellátási láncban, lehetővé téve a naprakész készletkezelést és teljesítményadatok nyomon követését. Ez elősegíti a bizalom és az átláthatóság megteremtését, biztosítva a termékek hitelességét a forrástól egészen a fogyasztásig, miközben csökkenti a hulladékot és a működési költségeket. A termékek eredetének pontos meghatározása segíthet az üvegházhatású gázok kibocsátásával kapcsolatos összetett kihívások kezelésében. Emellett a fejlett mesterséges intelligencia támogatásával a logisztikai folyamatok optimalizálása révén minimalizálhatók a szállítással és teljesítéssel kapcsolatos kibocsátások, hozzájárulva a fenntarthatóbb működéshez.

A fenntarthatósági menetrendet követő szervezetek számára az ellátási láncnak kulcsfontosságú területnek kell lennie. Miért? Mert a környezeti, társadalmi és irányítási (ESG) hatások akár 85%-a az ellátási láncban jelentkezik, beleértve a vállalkozás termékeinek és szolgáltatásainak szállításával kapcsolatos kibocsátások több mint 90%-át. Az ellátási lánc átalakítása nélkül nincs fenntarthatósági átalakulás.

A jó hír az, hogy a szervezetek felismerték ezt a kihívást, és lépéseket tesznek. A vállalkozások 49%-a állítja, hogy az ellátási lánc fenntarthatósági céljait tűzte ki, 70%-uk pedig azt, hogy olyan körforgásos gazdaságba tervez befektetni, amely az újrafelhasználás és újrahasznosítás révén csökkenti a hulladék mennyiségét. A tervek szerint a fenntarthatóbb ellátási láncok hozzájárulnak a következőkhöz: 

– Az üvegházhatású gázok (GHG) kibocsátásának minimalizálása.  

– Az erőforrások megőrzése a csökkentés, az újrafelhasználás és az újrahasznosítás alkalmazásával.  

– Az ügyfélelvárások teljesítése, miközben mérséklődik az éghajlatra gyakorolt hatás.  

– A gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése etikus és felelős beszerzési gyakorlatok révén.

(4) Elektromos energiahasználat, energia- és kibocsátáscsökkentés

A tiszta elektromos energiahasználat széles körű megvalósításához a vezetőknek új szemlélettel kell együttműködniük, hogy átgondolják az elektromos rendszerek működését és szerepét a nettó nulla üvegházhatású gázkibocsátású gazdaságban. Az energia- és közművagyon intelligens kezelése révén a hálózat hatékonyságának, biztonságának, megbízhatóságának és rugalmasságának javításával elő kell segíteni a szén-dioxid-mentesítésre való áttérést. Az intelligens mérési rendszerek bevezetésével pontosabb képet kaphat az erőforrások tényleges felhasználásáról, amely lehetővé teszi a kritikus eszközök és erőforrások legjobb hatékonysággal történő működtetését. Ezáltal optimalizálható a berendezések üzemeltetése, csökkenthetők a költségek, és az automatizáció révén hatékonyabbá válhatnak a szolgáltatások.

A jelenlegi globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 70%-a csökkenthető tiszta villamosítással. Az olyan nagy kibocsátású ágazatok, mint az energiatermelés és a közlekedés, jelentős beruházásokat hajtanak végre ennek érdekében. Annak ellenére, hogy a világjárvány komoly gazdasági kihívásokat okozott, 2020 rekordév volt a zöld energia szempontjából: az összes új villamosenergia-kapacitás több mint 80%-a megújuló forrásokból származott.

A jövőben a digitális átalakulás kulcsszerepet játszik a szén-dioxid-mentesítésben, valamint abban, hogy a villamosenergia-ökoszisztémák biztonságosan és megbízhatóan biztosítsák a tiszta energiát a csatlakoztatott fogyasztók számára. Az MI, a „tárgyak internete” (IoT) és a blokklánc alkalmazásával működő digitális megoldások támogatják az új energiapiacok fejlődését. Ezek a technológiák hozzájárulnak egy rugalmasabb fizikai infrastruktúra kialakításához, növelik a közüzemi szolgáltatások hatékonyságát és megbízhatóságát, miközben javítják az ügyfélszolgálat minőségét is.

Példa a rugalmas energiafelhasználásra:

Annak érdekében, hogy 2025-re elérje célját és az első szén-dioxid-semleges fővárossá váljon, Koppenhága fenntartható energiafogyasztási gyakorlatokat alkalmaz. Egy digitális platform segítségével dinamikusan igazítja a hő- és áramfelhasználást a megújuló energiaellátás függvényében, miközben bevonja a fogyasztókat a terhelés kiegyenlítésébe. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a nagy energiafogyasztók – például épülettulajdonosok, vállalkozások, bevásárlóközpontok és szupermarketek – csökkentsék fogyasztásukat, vagy alacsony ellátás esetén saját szellőztető-, hűtő- és fagyasztóberendezéseiket a hálózat rendelkezésére bocsássák. Az épületek energiafelhasználásának rugalmassága csökkenti a fosszilis tüzelésű tartalék erőművek iránti igényt, ezáltal mérsékelve az erőművekhez kapcsolódó üvegházhatású gázkibocsátást.

(5) Fenntarthatóság: elmélettől a gyakorlatig

Követendő lépések: A vállalkozásoknak a fenntarthatóságot szervesen be kell építeniük üzleti tevékenységükbe, hogy rendelkezésre álljanak azok az információk, amelyek alapján közelíthetnek egy energiahatékony működéshez. Ez lehetőséget teremt új üzleti modellek és platformok kialakítására, amelyek hozzájárulnak a fenntarthatósági célok eléréséhez, a működési hatékonyság növeléséhez, a szabályozási követelmények teljesítéséhez, az innovációs lehetőségek kiaknázásához és az ügyfélélmény javításához – mindeközben hosszú távú versenyelőnyt biztosítanak.

Összefoglalás

Az üzleti fenntarthatóság etikai lehetőségből stratégiai szükségletté vált. A fenntartható gyakorlatokat üzleti modelljükbe integráló vállalatok nemcsak a szabályozásoknak felelnek meg, hanem versenyképességüket és jóhírüket is javítják.

• A fenntartható gyakorlatok alkalmazása az erőforrások, például az energia és az anyagok hatékonyabb felhasználásának köszönhetően jelentős működési költségcsökkenést eredményezhet. Emellett a hulladék és a kibocsátások minimalizálása csökkentheti a hulladékkezeléssel kapcsolatos kiadásokat.
• A fenntartható vállalatok felismerik a társadalom és a környezet jólétében betöltött szerepüket. Ez nemcsak a károk elkerülését jelenti, hanem a társadalmi és környezeti fejlődéshez való aktív hozzájárulást is, pozitív hatást gyakorolva azokra a közösségekre, ahol működnek. Ezen túlmenően az egyre inkább fenntarthatósági tudatú piacon a felelős gyakorlatot alkalmazó vállalatok megkülönböztethetik magukat a versenytársaktól. Ez nagyobb ügyfélhűséget és további vonzerőt jelenthet a befektetők számára.
• A fenntarthatóság hosszú távú jövőkép kialakítását igényel a döntéshozatalban. A fenntarthatóság mellett elkötelezett vállalatok jobban felkészültek a gazdasági, társadalmi és környezeti környezet változásaihoz való alkalmazkodásra, biztosítva ezzel hosszútávú működésüket.
• Végső soron az üzleti fenntarthatóság nemcsak etikai követelmény, hanem stratégiai lehetőséget is jelent a vállalatok számára, amelyeknek egy változó globális környezetben kell boldogulniuk. Azok a szervezetek/vállalkozások, amelyek elfogadják ezt a megközelítést, jobb helyzetben lesznek ahhoz, hogy megfeleljenek a jövő kihívásainak, és hozzájáruljanak egy fenntarthatóbb világ kialakításához.

AZ ÖNÉRTÉKELÉSI TESZT TARTALMA

Sikertörténetek

A Carlota Pi által alapított Holaluz sikertörténete egy olyan, nők által vezetett vállalkozás példája, amely innovatív mércét állít az üzleti fenntarthatóság terén. A Holaluz Spanyolország egyik legnagyobb megújuló energiával foglalkozó vállalkozása, amely 2010 óta azon dolgozik, hogy az ország energiaátállásának élére álljon. Tevékenysége a megújuló energiák és a fenntarthatóság előmozdítására összpontosít, miközben elkötelezetten képviseli az olyan alapértékeket, mint a fenntarthatóság és az egyenlőség.

• A Holaluzon kívül a következő, nők által vezetett vállalatok tűntek ki az üzleti fenntarthatóság iránti elkötelezettségükkel:

KUNTU kozmetikumok: A bolygó megóvása iránti elkötelezettségéért nemzetközi díjakat nyert bio, vegán és uniszex kozmetikai laboratórium, amely a madridi Alcarriában található. 

Plant on Demand és D2 Naturaleza: nők által vezetett spanyol vállalatok, amelyek a fenntartható gazdaság felé törekednek.

The Milky Way: Meritxell és Natalia által Barcelonában alapított fenntartható divatmárka.

Hemper: fenntartható hátizsákot gyártó cég, a hátizsák kenderrel készül Nepálban, alapította Gloria Gubianas.

Bolsalea: Marina Moya által létrehozott vállalkozás, a fenntartható csomagolás specialistái.

Infinit Denim: Montse Bayén és Nuria Nubiola által alapított barcelonai cég. 

Teterum: az első spanyol fenntartható tea BCorp, amelyet Patricia Pólvora alapított. 

Sirem Wild: fenntartható divatmárka az egész család számára, alapítója Miriam Barahona 

Salvados sör: körkörös módon előállított sör az élelmiszer-pazarlás elkerülése érdekében, alapítója Diana Vargas Go Zero Waste: alkalmazás a hulladékmentes helyek felfedezésére, létrehozója Magda Cebrian.

– Ezek a példák azt mutatják, hogy a női vezetők milyen fontos szerepet játszanak az üzleti fenntarthatóság előmozdításában Spanyolországban és világszerte.

 Bibliográfia és további hivatkozások

• Wikipedia contributors. (2025, March 8). Esther An. Wikipedia. https://en.wikipedia.org/wiki/Esther_An 
• Dodgson, L. (2025, March 8). Female founders and execs talk about acts of “micro-feminism” at work — and why they matter. Business Insider. https://www.businessinsider.com/microfeminism-female-founders-execs-career-journeys-empowerment-voices-dei-2025-3?utm_source=chatgpt.com 
• Wikipedia contributors. (2025b, March 18). Alaa murabit. Wikipedia. https://en.wikipedia.org/wiki/Alaa_Murabit?utm_source=chatgpt.com 
• Wikipedia contributors. (2025a, January 13). Sandrine Dixson-Declève. Wikipedia. https://en.wikipedia.org/wiki/Sandrine_Dixson-Decl%C3%A8ve?utm_source=chatgpt.com 
• Mehta, A. (2025, March 10). Inna Braverman and Lotte Rosenberg: two women making waves in the energy industry. Reuters. https://www.reuters.com/sustainability/climate-energy/inna-braverman-lotte-rosenberg-two-women-making-waves-energy-industry-2025-03-10/?utm_source=chatgpt.com 
• Slavin, T. (2025, March 7). Twelve women bringing light to the fight against climate change. Reuters. https://www.reuters.com/sustainability/society-equity/twelve-women-bringing-light-fight-against-climate-change-2025-03-07/?utm_source=chatgpt.com 
• Wikipedia contributors. (2025b, January 19). Miniya Chatterji. Wikipedia. https://en.wikipedia.org/wiki/Miniya_Chatterji?utm_source=chatgpt.com 

ESCO kompetenciák és készségek